Vadnyugati Játékok

Vadnyugati játékok

Indián kézműves sátor

Állatbőrökkel berendezett sátor, indián fejdísz készítés, agyagozás, toll -festés, kislányoknak gyöngy-fűzés,indián arcfestéstb…

Indián játszósátor

Indián kézműves sátor

Dinamit-robbantás

Bányarobbantás : játék dinamitköteget az üregbe hajítani.

Western játék

Dinamit robbantás

Whisky Csúszda

Whisky csúszda: poharat belökni a kisajtókon.

Whiskey Csúszda

Aranybánya – Aranyásás

Aranybánya- az aranyrögöket kell a sárga homokban felkutatni.

Aranybánya

Aranybánya

 

Lasszó dobálás

Lasszóval marhakoponyára

Lasszó játék

lasszós játék

Íjászat, íjásztatás


 Gunsmith, kovácsműhely

Íjásztatás Gunsmith, kovácsműhely

Lasszóztatás

Lasszó dobálás

apacs indián

A Vadnyugat jellegzetes figurái

Aranyásók

A Vadnyugat egyik legmeghatározóbb emberei az aranyásók vagy aranymosók voltak. Először 1848-ban találtak aranyat Kaliforniában, aminek köszönhetően több ezren nyomultak be a Vadnyugatra. Egy történet szerint így találtak aranyat először Kaliforniában: Egy hideg januári reggelen James Marshall, aki Kalifornia északi részén, a Sierra Nevada lábainál egy épülő fűrészmalom ácsolását végezte, a hulladékürítő vályúban egy csillogó kavicsot pillantott meg. Felkapta, odaszaladt a gazdájához és a többi munkáshoz: -Úristen! Aranyat találtam!

Bár kezdetben próbálták eltitkolni, a hír gyorsan kiszivárgott. Az év végén a Sierrában már több mint 6000 ember mosott aranyat. A következő év végén megindult a “negyvennyolcasok” hatalmas áradata. Ekkora már több mint 10 000 ember mosott aranyat a közeli partok mentén.

Az aranyásók sorsa kemény volt. Mindennap 20-21 órát robotoltak egy szitával. A bányásztáborok kezdetleges lakóhelyek voltak, de nem volt bennük fejetlenség. Eleinte minden ember őrizetlenül hagyhatta a holmiját, miközben dolgozott. Ahogy azonban nőtt a versengés és fokozódott a gazdagodási vágy, valamint fellépett a konkurencia, az aranyásók védőőrséget szerveztek. Az aranyásók egészen az ausztráliai aranylázig ide jöttek meggazdagodni.

Banditák

A Vadnyugat a hírnevét ezeknek az embereknek köszönheti. Általában törvényen kívüliek, vagy rossz múlttal rendelkezőek hágtak fel banditának. Vonzották őket a kalandok, és a gyors meggazdagodás vágya (ugyanúgy mint az aranyásókat) is hajtotta őket újabb és újabb gaztettekre. A banditák nagy része általában a kontinensen végighaladó vasutakat támadta meg. Kedvelt célpontjaik voltak a hirtelen meggazdagodott emberek is. A banditák általában utálták az indiánokat, bár néha a nagy fogás reményében szövetséget kötöttek velük. A banditák tették hírhedtté Texas, Arizona és Új-Mexikó államokat. A leghíresebb vadnyugati banditák Jesse James és Billy, a Kölyök voltak.

Seriff

A Vadnyugat jelentős alakjai a seriffek voltak. Ők voltak a “rend őrei”, bár a helyzetek általában túltettek rajtuk. A seriffek önmaguk ítélkezhettek az emberek fölött és teljhatalmuk volt a rájuk kijelölt városokban. Emiatt sokszor nem voltak túl népszerűek az emberek körében.

Indiánok

Amerikában bennszülött amerikai (angolul Native American), és az Első Nemzetek (First Nations) neveken is emlegetik őket. Más neveik: amerikai indiánok, amerindek, vörös indiánok. Az angol nyelvben az indian szó indiánt és indiait egyaránt jelenthet, így az angol szó alakjában őrzi Kolumbusz tévedését, a magyar nyelvben azonban a két jelentés két szóalakra vált szét.
A vitatott újvilági bevándorlási elmélet szerint az emberek Beringián, a mai Bering-szoros helyén valamikor elnyúló földhídon keresztül vándoroltak be Eurázsiából Amerikába. A legkésőbbi időpont, amikor ez megtörténhetett, valamikor 12 ezer évvel ezelőtt volt, a legkorábbi időpont vitatott.[1] Ezek a korai paleoamerikaiak gyorsan szétterjedtek Amerikában és kulturálisan elkülönülő törzsek és nemzetek százaira váltak szét.[2]

Kolumbusz tévedése alapján az Amerikába érkező európaiak ezeket a népeket az indián gyűjtőnév alá sorolták. A bennszülöttek számára ebben az időben nem létezett e népek közös fogalma, de az utóbbi két évszázadban mégis kialakult az indián identitástudat, bár újabban nő ezzel a felfogással szemben az ellenkezés a bennszülöttek leszármazottai közt, különösen Kanadában.

A bennszülött amerikai népek kultúrája, életmódja már az európai hódítás előtt nagyon változatos volt. Egyesek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, mások mezőgazdasággal és vízkultúrával foglalkoztak, máig maradandó örökséget hagyva maguk után.[3] Egyes társadalmaik erősen a mezőgazdaságtól függtek, mások életmódja a földművelés, vadászat és gyűjtögetés keverékére épült. Egyes régiókban a bennszülött népek monumentális épületeket emeltek, nagy, jól szervezett városokat hoztak létre. Társadalmaikat egyes főnökök uralta területek, államok, sőt hatalmas birodalmak jellemezték.

Az amerikai kontinens sok területét ma is bennszülött amerikaiak népesítik be. Egyes országok nagy bennszülött populációval rendelkeznek, mint Bolívia, Peru, Paraguay, Mexikó, Guatemala, Kolumbia és Ecuador. Amerikában legalább ezer bennszülött nyelvet beszélnek, ezek közül néhányat, mint a kecsua, a guaraní, a maja és a nahuatl több millióan. A legtöbb bennszülött nép a keletről bevándorolt népek életmódját vette át, de helyenként változó mértékben sokan megőriztek régi vallási, társadalmi és életmódbeli hagyományokat. Léteznek olyan bennszülött népek, amelyek viszonylagos elszigeteltségben, ősi életmódjukat őrizve élnek, sőt valószínűleg olyanok is, akik még mind a mai napig a modern civilizációtól teljesen elzárva élnek.